KEZDETEK


Az egész azzal kezdődött, amikor szüleimtől kaptam egy fotózással kapcsolatos könyvet, majd elkezdtem játszani a gondolattal, hogy jó lenne egy saját fényképezőgép, szívesen kipróbálnám magam. A következő közel egy évem azzal telt, hogy egyre több cikket olvastam mindenféle fotós témakörben és elképzeltem, hogyan valósítanám meg azokat a képeket, amikben akkor még csak gyönyörködtem.

2010 elején aztán megkaptam az első fényképezőgépemet, imádtam, szerelem volt első látásra. Ettől fogva vittem magammal mindenhova és amikor csak lehetőség volt rá, gyakoroltam. Miután az egyszerű témákon megtanultam a beállításokat, szerettem volna életet vinni a fotókba. Nem csak tárgyakról, vagy a természetről szerettem volna képeket készíteni, hanem megörökíteni pillanatokat, érzéseket. Portrékat szerettem volna, csak nem tudtam hogyan kezdjek neki. Gyűjtöttem az ötleteket, tanácsokat. Barátnőmet és a környezetemben lévőket fotóztam. Kezdtek a képek egyre jobban sikerülni, és egyre nagyobb részét tettem félre a fizetéseimnek, vágyakozva egy komoly fényképezőgépre. Eljött a nagy nap, lett egy Nikon gépem és innentől nem volt megállás.

 

A FOTÓZÁSRÓL

“Mindig a magam korlátai ellen harcolok, és nem szorongok a hiányosságaim miatt, amelyekre mások eredményei világítanak rá.”  Robert Capa

 

A fotózást, úgy gondolom, soha nem lehet megtanulni. Érezni kell. Természetesen a beállítások és az eszközök használatának ismerete elengethetetlen, de minden munka során igazodni kell a megrendelő igényeihez, fel kell venni az esemény hangulatát, valamint bele kell csempészni egy csipetnyi saját stílust is, hogy a kész anyag igazán őszínte legyen. Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb a partnereimmel, megrendelőimmel, vagy modelleimmel való pontos és egyenes kommunikáció, hiszen mindkettőnk érdeke, hogy a megálmodott képeket tudjam átadni. Élvezem amit csinálok, minden felkérést egy újabb kihívásként kezelek és igyekszem a lehető legtöbbet nyújtani.


 

A RÉSZLETEK

“Egy-egy nagy esemény jól kivágott része többet képes megmutatni a valóságról olyasvalakinek, aki nem volt jelen, mint a kép egésze.”  Robert Capa

 

Nem elég dokumentarista módon megörökíteni az eseményeket, ahhoz ma már mindenki ért. Ki kell ragadni azokat a sokat mondó, fontos momentumokat, amik segítenek elmesélni a történetet. Ez lehet egy mosoly, vagy akár két ember összepillantása. Legyen akármilyen rendezvény, amin fotózok, az utómunka minden esetben rendkívül fontos. Ennek segítségével lehet egy anyagot olyanná tenni, hogy a lehető legpontosabban tükrözze a megtörtént események hangulatát, ugyanakkor tudjon újat mutatni minden résztvevő számára is. Éppen ezért minden képem gondos utómunkán és retusáláson esik át az átadás előtt.



LÁTHATATLAN

“Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”  Robert Capa
 

A fenti idézet, ugyan sok esetben igaz, de kiegészíteném a saját gondolataimmal. Sokszor nem elég közel lenni. Úgy kell megtalálnom a megfelelő helyzetet az adott kép elkészítéséhez, hogy közben amennyire tudok, láthatatlan maradjak az alany számára. Senki nem szereti, ha egy nagy fekete fényképezőgép folyamatosan őt figyeli. Amint elkezdi zavarni a fényképész a környezetét elvesznek a spontán pillanatok. Mozgékony fotósnak tartom magam, a változatosságot szem előtt tartva keresem az ujabb és újabb szögeket, de az őszinte pillanatok megörökítéséhez mindig igyekszem kerülni a feltűnést.



REFERENCIÁIM:

Esküvőfotózás:

Fő profilom az esküvők és párok fotózása.

Sportfotózás:

Veszprém férfi kézilabdacsapatánál vagyok fotós.

Rendezvény és enteriőr fotózás:

New York Kávéház - Boscolo Hotel
Kieselbach Galéria
Centrál Kávéház
Hadik Kávéház
Szatyor Bár és Galéria
Púder Bárszínház és Galéria

Holdudvar Margitsziget
WNDRLND Margitsziget

Étlap fotózás:

Hadik Kávéház
Szatyor Bár és Galéria
Púder Bárszínház és Galéria
Centrál Kávéház

Hotel Quality Auditors Club találkozók fotózása:

Courtyard Budapest City Center Marriott